A lap szerint az Egyesült Államok ezzel akarja ellensúlyozni a megnövekedett kínai befolyást és bebiztosítani a térségbeli amerikai érdekeket. Az egyezmény alapján az Egyesült Államok nem hoz ugyan létre saját katonai támaszpontokat Ausztráliában, de növeli a haditengerészeti műveletek számát a kontinens-ország partvidéke mentén és hozzáférést nyer az ausztrál katonai létesítményekhez, a többi között Darwinban és Perthben. Washington és Canberra növelni fogja a közös hadgyakorlatok számát és a szövetséges országba amerikai hadfelszerelést telepítenek majd.
Ennek nyomán lehetővé válik, hogy a jelenleg főként az északkelet-ázsiai, japán és dél-koreai bázisaira támaszkodó amerikai haderő dél felé is kiterjessze hatókörét, egyebek között a stratégiai és kereskedelmi szempontból nagy fontosságú Dél-kínai-tengerre, amelyet Peking a saját érdekövezetének tekint. Nem világos egyelőre, hogy az ausztráliai jelenlét erősítését hogyan fogja kigazdálkodni a Pentagon, amelynek a következő években meg kell küzdenie a katonai kiadások lefaragásának következményeivel.
A lap szerint az amerikai dél-csendes-óceáni katonai jelenlét erősítése része Washington azon erőfeszítéseinek, hogy Ázsiára összpontosítsa a figyelmét az iraki és az afganisztáni csapatkivonás után. Az új stratégia bejelentését alig néhány héttel az utánra időzítették, hogy Kína hadrendbe állította első repülőgép-hordozóját.
Ausztráliai látogatása során Obama elnök beszédet mond majd a canberrai szövetségi parlamentben az amerikai-ausztrál katonai szövetség megkötésének 60. évfordulója alkalmából és Julia Gillard miniszterelnök társaságában felkeresi majd a darwini támaszpontot.
A The Wall Street Journal infógrafikája szerint az Egyesült Államok az ázsiai-csendes-óceáni térségben a Hawaii-szigeteken jelenleg 42.360, Japánban 40.178, Dél-Koreában 28.500, hadihajókon 12.858, Guamon 4.137, Ausztráliában pedig 178 főnyi katonai személyzetet állomásoztat.